A vil�g legismertebb �s a mûfaj szempontj�b�l legjelentõsebb zenekara. T�bb k�nyvt�rnyi anyagot �rtak m�r �ssze r�luk, meg�rt�k mindazt ami megt�rt�nt �s azt is ami csak megt�rt�nhetett volna. Õsz�nt�n sz�lva igen neh�z a magunk szabta enciklop�dikus keretek k�z�tt maradva �rni r�luk. Olyan ez mintha Shakespeare �letmûv�t 30-40 mondatban int�zn�nk el, akkor amikor n�h�ny k�tet kellene. No de l�ssuk hogyan is alakult a Beatles �letp�ly�ja, r�viden. 

A banda Liverpoolban kezdte p�lyafut�s�t. A kik�tõv�rosba �rkezõ tenger�szek, �zeletemberek j�volt�b�l pezsd�lt meg a pop�let, miut�n az angol fiatals�g megismerkedett az amerikai rock and roll �s rythm and blues elõad�k lemezeivel. Az iskolat�rsakb�l �s gyerekkori bar�tokb�l alakult The Silver Beatles a helyi sikerek ut�n Hamburgba szerzõd�tt, ahol a kik�tõi negyed �jszakai klubjaiban j�tszottak napi 8-10 �r�t. A rendk�v�l meger�ltetõ munka - a tagok saj�t bevall�sa szerint is - nagyon j� iskol�nak bizonyult, s megteremtette azokat az alapokat, melyeken a hatvanas �vek elej�tõl a Beatles karrierje kibontakozott. T�bb hamburgi vend�gszerepl�s ut�n 1962-ben t�rtek vissza Liverpoolba, ahol az az�ta lebontott Cavern klubban j�tszottak. Itt fedezte fel õket Brian Epstein, akinek lemez�zlet�ben m�r �rdeklõdtek a Beatles egyik NSZK-ban k�sz�lt felv�tele a My Bonnie ut�n. Idõk�zben Sutcliffe megv�lt az egy�ttestõl (1962-ben agytumorban meghalt) �s a basszusgit�ros posztot McCartney vette �t, s hamarosan tagcsere k�vetkezett be a dobos posztj�n is ahov� Ringo Starr ker�lt. A hetvenes �vekben az �js�gir�k gyakran kerest�k meg a m�sodoszt�ly� lebujokban fell�põ Pete Bestet �s tett�k fel neki a rutinszerû k�rd�st: "Milyen �rz�s elszalasztani a legnagyobb lehetõs�get?!" , amire az ekkor m�r megt�rt �s megsavanyodott zen�sz sohasem volt hajland� v�laszolni. Epstein, miut�n meghallgatta a zenekart, elv�llalta menedzsel�s�ket, s Londonban megpr�b�lta lemezszerzõd�shez juttatni õket. T�bb sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n 1962-ben a Parlophone, �s szem�ly szerint George Martin producer l�tott fant�zi�t a zenekarban �s kik�rte õket a hamburgi lemezc�gtõl, amely k�nnyû sz�vvel mondott le r�luk, m�g b�natp�nzt sem k�vetelt. Val�sz�nûleg a m�sodik vil�gh�bor� �ta ez volt N�metorsz�g legnagyobb vesztes�ge. 1962 okt�ber�ben k�sz�lt elsõ kislemez�k, a Love Me Do az angol lista 17. hely�re ker�lt fel, majd az ezt k�vetõ Please, Please Me m�r No 1. siker. Gyors egym�sut�nban tov�bbi h�rom kislemez: From Me To You, She Loves You, I Want To Hold Your Hand ker�l az �lre, s az �v v�g�n m�r egy �j korszak kezdet�rõl, a beatlemani�r�l besz�lnek. Az utols� angol siker r�v�n 1964-tõl Amerika is megnyitja kapuit az �j fenom�n elõtt, s hamarosan vil�gszerte a Beatlesrõl, illetve a beatkorszakr�l besz�lnek. 1964 elsõ fel�ben elõfordult, hogy a toplista elsõ helyein 5 Beatles dal szerepelt �s tov�bbi h�t felv�tel�k beker�lt a Top 50-be, mik�zben a nagylemezek list�j�t is Beatles LP-k vezett�k. Elsõ nagylemezeik 63-ban jelentek meg: Please Please Me �s a With The Beatles. Mindkettõ els�prõ siker. A Beatles sikere nyom�n, angol beatzenekarok tucatjai keltek �t az �ce�non (Animals, Dave Clark Five, Kinks, Hollies, Rolling Stones, Herman's Hermits stb.) �s val�s�tott�k meg azt amit egyszerûen csak brit inv�zi�nak szoktak nevezni, d�ntõen befoly�solva �s �talak�tva nemcsak Amerika de az eg�sz vil�g sz�rakoztat�ipar�t, zen�j�t. A Beatles a rendszeresen kiadott lemezei mellett (1964 �s 69 k�z�tt a Penny Lane �s a Strawberry Fields Forever kiv�tel�vel valamennyi felv�tel�k az angol lista �l�re ker�lt) olyan nagyszerû, a Beatles hiszt�ri�t nagyban n�velõ filmekben j�tszott mint az A Hard Day's Night 1964-ben �s a Help 1965-ben. Munk�ss�guk elismer�sek�ppen, Wilson munk�sp�rti minisztereln�k javaslat�ra a kir�lynõtõl lovagi c�met kaptak. Ebben az �vben p�ly�jukon mark�ns fordulat k�vetkezett be, megjelenik a Rubber Soul c�mû album amely zeneileg egy m�s, add�g ismeretlen Beatlest mutat be. A korai Chuck Berry, Carl Perkins, Buddy Holly dalok ut�n, elt�volodva a rock and rollt�l, �sszetettebb, az �zleti szempontokat kev�sb� figyelembevevõ zen�t produk�ltak. Ennek a zenei korszaknak a cs�csa a Revolver c�mû album amely a kritikusok szerint is a zenekar legjobb albuma. A korszak �j zenei �s eszmei ir�nyzatait (pszichedelia, ragarock, Zen, flower-power) mag�ba olvaszt� �j zenei vil�got alak�tanak ki, amely ism�t �j korszakot nyit a mûfaj t�rt�net�ben. A korongon term�szetesen megnyilv�nul Lennon radikalizmusa �s baloldali gondolkod�sa (k�t add�g megjelent k�nyv�ben In His Own Write �s A Spaniard In The Works-ban ezeket m�r kifejetette), valamint az a keleti filoz�fia melyet a csapat Maharishi gurun�l saj�t�t el Indi�ban. Ugyanennek a vonulatnak kiv�l� term�ke a k�vetkezõ album is: Seargeant Pepper's Lonely Hearts Club Band. Mindek�zben csak �gy ontj�k a No 1-es sl�gereket: Ticket To Ride, Paperback Writer, Eleanor Rigby, All You Need Is Love, Hey Jude. 1967-ben gy�gyszert�ladagol�sban meghal Brian Epstein, s a zenekar tagjai meguk veszik k�zbe �gyeiket. Megalak�tj�k az Apple v�llalkoz�st, Magical Mystery Tour c�mmel tv-filmet k�sz�tenek, elõad�kat (Mary Hopkins, Badfinger, Jackie Lomax) menedzselnek. 1968-ban jelenik meg a dupla White Album, s vele egyidõben a Lady Madonna, amellyel ism�t a rock alapokhoz t�rnek vissza. T�bbf�le szempontb�l is korszakalkot�nak sz�m�t a Yellow Submarine c�mû rajzfilmj�k. Ebben az idõszakban a tagok k�z�tt fokozatosan romlik a viszony, amiben az anyagiakon t�l Lennon �s McCartney h�zass�ga is k�zrej�tszik. Mindketten k�l�n utakon kezdenek j�rni, sz�l� lemezeiket k�sz�tgetik. K�zben a vil�g figyelme Amerika fel� terelõdik ahol a hippi mozgalom �s Woodstock vonj�k magukra a reflektorf�nyt. A Beatles befoly�sa �s szerepe is cs�kken. Maguk a tagok is �rzik ezt, akik azonban az �j utakat m�s �s m�s ir�nyban keresik. M�g megjelenik k�t utols� albumuk, az Abbey Road �s a Let It Be, de ezt k�vetõen a ki�lezõd�tt szem�lyi �s gazdas�gi ellent�tek sz�tzil�lj�k a form�ci�t, amely 1970-ben felbomlik. A tagok sz�l�ban folytatt�k p�ly�jukat, s b�r t�bbsz�r sz�ba ker�l a Beatles �jraegyes�t�se, a val�s�gban erre soha nem ker�l sor. A rajong�k ilyen t�pus� �lmodoz�s�nak az a mer�nylet vet v�get, mely 1980 december 8-�n kioltja John Lennon �let�t. Innentõl kezdve a Beatles egy legenda, amely az�rt m�g szolg�l meglepet�sekkel, hiszen a sok kiadv�ny ellen�re m�g mind�g vannak ki nem adott felv�telek. A Beatles egy csoda amely azonban az elõd�kbõl t�pl�lkozott, õk �sszegezt�k �s mondt�k ki a dolgok l�nyeg�t a megfelelõ idõben �s megfelelõ helyen. Igen a gy�kerekbõl t�pl�lkozott, az õsi bluesb�l, a rock and rollb�l, a hatvanas �vek elej�n kialakult ezernyi liverpooli zenekar �ltal kibocs�jtott hangokb�l. Azt a t�nyt azonban senki nem vitathatja, hogy a Lennon-McCartney p�ros korunknak leginvenci�zusabb, a maga mûfaj�ban forradalmi �j�t�sokat alkot� �s legterm�kenyebb szerzõkettõse volt, �s marad m�g hossz� idõn kereszt�l.